Akkoriban fingom sem volt, hogy hogyan is áll az ún. "magyarországi punkmozgalom", noha az addigra halódó D.I.Y. zenekarommal már megjártam a hadak útját. Már csak a próbateremben zenélgettünk váltakozó tagsággal, ki-be lépegető emberkékkel.Természetesen én ennél sokkal komolyabbra vágytam.

Ekkor lépett a képbe Öcsi (alias ifj. Gaál György) és testvére Zoli, hogy nem tudnak mit kezdeni magukkal, ezért csinálgathatnánk valami jó kis "rákkendrólt", vagy valami faszságot. Mondtam is nekik, hogy tutira rendben, de ők meg szerezzenek zenészeket aztán majd megyek kornyikálni. Na ez a megállapodás így is maradt durván egy évig.

Aztán az egyik pillanatról a másikra szólt az Öcsi, hogy megvannak a zenészek, bár a tesója az elmaradt. Le is fixáltunk egy próbát Csepelen arra a hétvégére. A baj már csak az volt, hogy a vállalkozószellemű gitárosjelőlt lemondta a próbát egy pár nappal az esemény előtt... Gitárost meg csak úgy nem lehet találni minden sarki közértben! Megvallom egy kicsit bajban is voltam, hiszen a D.I.Y. gitárosán kívűl nem is tudtam hirtelen másik gitárost, én pedig nem akartam egy új Do It-ot kreálni. Aztán csoda történt!

Ez annyiban nyilvánult meg,hogy kora délelőtt megcsörrent a telefonom és beleszólt egy régen hallott mély hang! "-Halló!Én vagyok az! Mi újság van?!"- És bassza meg, hogy én mennyire örültem annak a hangnak!!! Természetesen a Miki volt az! Meg az is természetes, hogy közöltem vele, hogy "meló" van a hétvégén Csepelen!

A mi Mikinkről tudni kell, hogy a 90-es éveket végig zúzta a Bastard nevü bandájával és a D.I.Y. meg az Ő zenekara lépten-nyomon összetalálkozott az akkori punk undergroundban. Így barátkoztunk mi ketten össze és néha napján tartottuk is a kapcsolatot telefonon. Tudtam, hogy a Bastard nem működik ezért sejtettem, hogy elvállalja a posztot, de hogy ennyire kreatív lesz, azt nem is gondoltam volna róla!

Az első próba alkalmával hamar kiderült, hogy a dobos gyerek (kövezzenek meg érte - de a mai napig nem tudom a nevét, még talán az Öcsi sem, pedig Ő hozta magával!!! Ezért csak Dobosnak fogom hívni...) nem ördöge a hangszerének. Tulajdonképpen nem is tud dobolni. Ez még nem is lett volna baj, de így mi sem nagyon tudtunk csinálni semmit, csak valami rossz 2/4-es ütemre pöntyögtük a Tankcsapda "Félre a tréfát" c. slágerét. Ez pedig igazán rossz tréfa volt! Mondogattuk is, hogy ez nem haladás, ez szar! A Dobos meg csak szabadkozott, hogy nem tud gyorsat ütni...

Pedig a megoldás ott volt az orrom előtt csak nem vettem észre. A mi Sanyeckánk a munkatársam volt. Én láttam, hogy mozgolódik valami tarajos gyerek a melóhelyen, de nem is beszélgettünk semmit.Egy kolléga hozta oda hozzám bemutatni, mer' hogy én egy punk zenekarban éneklek'. Akkor a Sanyi véletlenül kinyögte, hogy dobolgat, mivel a Do It-ból akkoriban pont egy dobos hiányzott gyorsan le is csaptam rá! A Sanyi dobolása meg pont jót tett a bandának,mert visszahozta a régi punkos lendületünket. Már túl voltunk egy koncerten, mikor szóltam a srácnak, hogy kéne egy kis segítség a másik bandámnak is, mert az ottani dobossal semmire sem megyünk.

Ezzel a felállással a "Sarló & kalapács" volt az első dal, amit megcsináltunk. Nem sokkal később a Sándorunk önként távozott a D.I.Y.-ból, mondván hogy ez a formáció sokkal jobb és így gyakorlatilag megszületett a Shitpump, csak még nevünk nem volt. A közös kocsmázások alkalmával felvetettem a sok hülye ötlet után, hogy mi lenne, ha Shitpump lenne a nevünk, mer' hogy én ezt a dumát láttam valahol Békásmegyeren a falra kipingálva és az annyira tetszett. Először félredobtuk ezt az ötletet is, de miután semmi jobb nem jutott az eszünkbe elkezdtek a srácok komolyan gondolkodni rajta.

2001 végére már ott volt a Pumpa' is néhány dallal, a D.I.Y. pedig továbbra is a halódás véres mezején tántorgott, elfáradtan, lendületét vesztve...